2010. június 24., csütörtök

Alkossak, de mit?

Igen, alkossak valamit?
Élek, jó lesz úgy?
Persze, azt szeretném én is. Penelopé (Muriel Barbery)is ezt mondja, hogy úgy akar majd meghlani, hogy közben alkot, épít. Én is azt igyekszem tenni, mégis valahogy úgy érzem magam mint egy sokszögű szobába dobott gumilabda, mindenhonnan csak visszapattanok.
Bár, lassan megnyugszom és rájövök, hogy a káosz belénk van építve. Együtt kell élni vele. Nekem mindenesetre nehezemre esik, mert gondolom a szerdaiak akkor egyben ki....hm, rendszerező természetűek. Próbálom sorra venni a dolgaimat de nincs is olyan, hogy sor, mert annak vége lenne, és egyszer sorra kerülne minden. Szóval párhuzam van, rendszertelen dolgokkal. De mégis mind rendben jön egymás után, legalábbis, egy dolog bent van és ha végeztem vele csak utána kerül elő egy újabb.
Ez is az átverés része (kissé pesszimista a hangulatom (Tiesto, vokda-narancs, fogászat), átverés, mert érettségi előtt azt hiszed, hogy utána megkönnyebbülsz, diploma után azt hiszed, hogy önfeledten ünnepelsz. Eljutsz oda, hogy azért akarsz nyelvvizsgát, mert te akarod, mert nem kell feltétlenül, mert egy húszasért, már vehetnék egy klassz cipőt is, de talán mégis bizonyítanád vele magadnak, hogy tudsz egy nyelvet, valamennyire, bár én sokaknak engedélyhez kötném a nyolccenti viselését is...Elhiszed, hogy utána jó lesz de nem. Sosem elég, és mindig van valami új ami kell.
Na mindegy ezt a sztorit már párszor átrágtuk, úgyis tudod miről beszélek. De megrendített hogy az amit magamért akartam sem elégített ki. Szívás.
És még valami, szerdai viselkedés vagy legyen bármi az oka, hogy bármit csinálnék az első gondolatom az, hogy ehhez mit szólnának a szüleim? Nem furcsa? amikor megbékélek a következményekkel, talán mégsem vállalom be, mert ők azt gondolnák hogy... és utána körbenézek neten, hogy bizonyítsam a magam igazát( ez itt most egy tanfolyamról szól) és látom mindenki azt mondja, hogy ez lehúzás mert csak a pénzedet akarja mindenki. Naná.
Én is. Lenne olyan tudásom ami eladható, áruba bocsátanám.
VéNa szünet
Építesz valamit, eladod, újat építesz. Mert létrehozni szeretek, nem megtartani.
Sokat gondolkodtam, mikor jobb az embernek, ha ismerte a dédszüleit a nagyokat az igaziakat vagy nem. Nehéz mindkét helyzet. Mert így, bizony ott az aranyketrec, és minél, idősebb vagyok annál jobban oszlik a köd. A másik helyzet, ha fogalmad sincs honnan származol, mi számít...
Nem hiszem, hogy jobb, nem próbálnám ki, mégis szabadabbnak tűnik. Talán ha valaki beépített 25 év tapasztalattal, nonkonformista és elfogadó természettel születne, és egy-perces korától kezdve tudatosan képviselhetné önmagát, még ha csak a saját maga számára is.
Tulajdonképpen óriási káosz. De sosem volt kisebb.
De tudod mi vigasztal, hogy bármennyire utálok néha társaságban lenni mégis az emberközi kapcsolatok azok amik összetartanak egy ép eszet ekkora katyvaszban.
Mint te meg én régen a partikban. Az nem volt óriás káosz? Ordító zene, meg ordító részeg emberek, elveszel-megkerülsz, hozol vkit, elvisz vki... Mégis jól érzed magad. Mert ilyen helyre mész valakivel, aki ott van és a végén úgyis ketten maradtok, az univerzum közepén.
Tudod mit olvastam nemrég? Hogy a pénz csak illúzió. Nem is létezik. Képzeld el, hogy vannak szegények és gazdagok. Képzeld el, hogy van egy kocsis, egy szamár, amelyik húzza a kocsit, meg egy répa, amit a kocsis a szamár elé lógat hogy húzza. Ha a répa a pénz, az nincs is. Mégis vannak gazdagok meg szegények, kocsisok meg szamarak :)
De szerintem nem szabadna a káoszt felosztani. Léteznek persze (mert megteremtjük), de leginkább átmenetek vannak, mert lehetsz ez is és az is, és változtathatsz is rajta.
Amit igazán el akarok mondani, hogy ezt az agyszüleményt ha elolvastad, töröld ki csak a következő két sort hagyd meg, mert szerdai gyerek vagyok, és érzékeny és félek is, gyakran és sokat feleselegesen. De nehéz jól gondolkodni, és ezt más is olvashatja. Szóval tedd amit jónak látsz, de ami bizonyítja, hogy káosz vesz körül, és benne élek, és mindenki más is: itt a pékség fölött füldugóra szorulok, de otthon a csönd mélyén, ahol zúg tőle a fülem, olyan hangtalan a vidék, úgy alszom mint a tej és egy buliban, ahol halláskárosodással fenyegető zene van, és ordítva kell beszélni szintén teljes nyugalomba süppedve képes vagyok pihenni, nekem csak azt bizonyítja, hogy káosz van és fölösleges irányítani. A füldugóval sokszor semmire nem megyek.
Lehet ma este Tiestora alszom el nyitott ablaknál.


ui.: Bár fogalmam sincs mit kéne tennem, mégsem kételkedem, mert bár vezethetek éjszaka, és nem látok túl az autó fényszóróin, mégis tudom hogy haza fogok érni:)
Tartsuk ehhez magunkat és beszéljük meg mikor megyünk valahová együtt!

2010. június 17., csütörtök

Üzenet Péntektől Szerdának .Visszafelé


Néha már sikerül elérnem, hogy teljes harmóniát érezzek, de sajnos még tartósan nem tudom fenn tartani. Olyan életszakaszunkban vagyunk úgy érzem mindketten, melyben erősen keressük azon részünk ami segíthet kiteljesedni. Mindez nem könnyű. És sokszor elkeserítő, mikor mindig csak falakba ütközünk, vagy valami negatív éri magunkban is félve fogalmazott elképzeléseinket, arról MIT IS KÉNE CSINÁLNUNK?? MIVEL KELLENE FOGLALKOZNUNK?? MIVEL SZERETNÉNK FOGLALKOZNI??
Azon már párszor átrágtuk magunk, hogy csak olyasmivel érdemes, amit szívből tudunk, mert annál rosszabb nem sok van mikor az ember, mint egy robot végzi a feladatát, de közben nem szereti, megfullad benne és még a lelkét is megöli...Persze ez kicsit idealisztikusan hangzik, hisz nagyon sokan meg sem engedhetik maguknak, hogy azon gondolkozzanak mi tenné őket boldoggá, ellenben sokaknak igényük sincs arra, hogy kitalálják mi lenne az amiért érdemes minden reggel újra felvenni a "lantot". Találtam valamit ami érdekes lehet. Csak azért osztom meg, mert tudom Te legalább annyira fogékony vagy ezekre a dolgokra mint én:)
Arról van szó, hogy utána néztem -mondjuk mivel kilenc nap van köztünk és az enyémet sose fogom elfelejteni, tekintve hogy PÉNTEK 13-án történt nem volt nehéz kiszámolni- szóval annak, hogy Te bizony SZERDAi gyerek vagy!
Ami tudod mit jelent?
A szerdán született gyermek visszahúzódó, bátortalan, ugyanakkor rengeteg lehetőség rejlik benne. Karmikus feladata, hogy sokoldalú képességeit más emberek segítségével kibontakoztassa, és útmutatást adjon nekik. Mivel azonban alapvetően nem vezető egyéniség, személyes feladata, hogy megtanuljon közösségben együttműködni.
Céljainak elérésében azzal segítheted, ha a tudtára adod, hogy jóval többre képes annál, mint amire tartja magát.
Szóval én most a tudtodra akarom adni, amit már sokszor mondtam: tele vagy értékes képességekkel és biztos vagyok benne, hogy ha belevágsz valamibe abban megfogod állni a helyed, csak ne hagyd magad eltántorítani attól amit szeretnél!!!:)Bármiben vállszélességgel támogatlak!!!
Rólam, mint PÉNTEKi gyerekről annyit: személyes életfeladata, hogy megtapasztalja az önfeláldozás erényeit, és bizonyos helyzetekben hajlandó legyen engedni. Globális feladatuk a kisebbek segítése.
Saját magamnak is levontam a lényeget:) Gyerekekkel kéne foglalkoznom. Ez már többször is megfordult a fejemben, de sosem vettem komolyan számításba. Lehet, hogy kellene...
Neked pedig? Szerintem ALKOTNI. Mindenekfelett! :)


Bejegyezte: Buborkabolygó

2010. június 15., kedd

Párolt csirke csipogás a 9. emeletről

jó rég írtam. közben volt 1-2 meghatározó élményem. tőszavakban Pázmányosítva: beleúszott a szemem egy piros pipacs-tengerbe; elkaptam egy rózsaszínűen izzó naplementét a Mecsek lábánál, ami után olyan nyugisság lett úrrá rajtam,hogy még meditálni is sikerült; és évek óta először újra elmentem futni és akut oxigénhiányos állapotba kerültem, de nem adom fel! gyönyörködtem jelenlegi kedvenc hercegemben-aki perzsai-2 órán keresztül, és hagytam magam totál lenyűgözni; és sütöttem dúrván csokis muffin-t tunning fehér csokival, sárgabarack darabokkal; és lassan de biztosan párolódom kilencedik emeleti barlangomban. hónapok óta először tegnap belemerültem a pécsi vásár forgatagába, és jelentem a vadászat sikerrel járt. mindenféle kincseket szereztem és még édes-piros epret is!! a mai nap jeles és nem csak azért mert ebben a melegben túl éltem 7óra hablatyolást, hanem mert ma már hozzáférhető a True Blood 3/1 amire sokat vártunk, de valahogy nem pörget úgy fel a dolog, mint gondoltam…a nagy pillanat előtti várakozás néha jobb, mint maga a nagy pillanat??!
persze most főleg a boldogságos, jó pillanatokat említettem, a többit nem, mert azokkal magam küzdök meg és nem terhelem a Te lelkedet sem. azért a helyzet cseppet sem menthetetlen csak nem mindig felhőtlen. de hát kinek az, nem igaz?
igényem továbbra is hatalmas a harmóniára és több kevesebb sikerrel próbálom meg is találni minden nap. ha van ötleted mind szívesen látom! :)
kiegészítés: eh na ez nem jött össze a „negatívum-mentés”.nem baj. mindkettőnkre ráfért a kibeszélés. nem hiszed el mit bírtam vacsizni: zöld pesto-s bagettet, sajt falatkákkal és a végére egy kis zöld olivával. most meg befaltam egy marcit…meggyeset .hmm emléxel? de jó is…
mielőbbi életjeled reményében küldök sok puszit jégkocka kísérettel!
Bejegyezte: Buborkabolygó

2010. június 8., kedd

Epernek lenni vagy nem lenni, nem annyira jó




Óda a szegény eprecskéhez


előszó:


"Eper. Hmmm, tegnap fél kilót befaltam vacsi gyanánt.
Olyan finom volt!
...de ma nem kaptam...
Lehet már későn mentem, éselvittékmind.

Idén nem hiszem, hogy sok lesz..."


/BubiBolygó/


Óda:


Kakilében úszik minden, kiöntött a patak,
Elvitte a nyárról őrzött finom illatokat.

Napkazán hevíti kertemben a Balatont
Partján szügyig nyal fel a sár,
Asztafa**om!

Gazpachóból avanzsált, és lett plöm-plöm minestrone
Öklömnyi eprek zölden erjednek péppé benne.

Szeretjük az esőt nagyon, és a napot is,
De jobban szeretném a borsót, epret, zöldbabot
MEGENNI!


Megjegyzés: Gazpacho: hideg spanyol zöldségleves, minestrone meleg olasz zöldségleves.




Utószó:


Szegénykémen szőr nő mindenütt meg még levél
most borotváljam le a kincsem minden kezét??
/fenti két sort ajánlom: Tim Burtonnek/



Megjegyzés: nagyon primitív lehetőségek vannak szerkesztésben itt és ez nem tetszik!!!!!!!!!!




Beszólt: Epres Daiquiri

2010. június 3., csütörtök

Tükrön át a szellemvilág


Három napja gyűlik a mondanivalóm..gondoltam nem húzom tovább és bejegyzem végre. Valamelyik nap majd megőrültem, mert egész meló időben zakatoltak a gondolatok a fejemben, alig tudtam figyelni, de mire átadhattam volna magam nekik elcsöndesedtek. Nem is erőltettem túl a dolgot, inkább belevesztem egy könyvbe, most nem tudom felidézni melyikbe, mert per pill négyet olvasok, de a körítés hatásos volt: a cseresznyevirágos habban, tizenhét gyertya fényénél..amiről csinálni akartam fotógráfiát, de a masina bemondta az unalmast, vagy az elem, még nem jöttem rá mert nem vettem új elemeket. Ezért keresnem kellett egyet illusztrálásképp, bár az enyém szebb volt :)
Mire fel a cím?

Na ez az egy amit nem osztottam meg tegnap este. Hú hát nem ez volt az első alkalom, de mikor nyitott ajtónál alszom, egész éjszaka vergődök és tíz percenként felriadok és nagyon nyugtalanul hánykolódok egész éjszaka. Egyszer régebben olvastam valahol, hogy a szellemvilág átjárói éjszaka a tükrök, ami tök ijesztő és nem is muszály elhinni, de nekem egyre inkább az az érzésem hogy van benne valami. Nálunk van az előszobában egy nagyobb tükör és régebben már kipróbáltam hogy teljesen letakartam mikor nyitva hagytam az ajtót és találd ki mi volt?!Bejött. Csakúgy mint most is. Azóta végig alszom az éjszakákat mint egy kisangyal:) De a felismerés tök dúúúrva...
Szerinted?

Bejegyzés: Buborkabolygó