Igen, alkossak valamit?
Élek, jó lesz úgy?
Persze, azt szeretném én is. Penelopé (Muriel Barbery)is ezt mondja, hogy úgy akar majd meghlani, hogy közben alkot, épít. Én is azt igyekszem tenni, mégis valahogy úgy érzem magam mint egy sokszögű szobába dobott gumilabda, mindenhonnan csak visszapattanok.
Bár, lassan megnyugszom és rájövök, hogy a káosz belénk van építve. Együtt kell élni vele. Nekem mindenesetre nehezemre esik, mert gondolom a szerdaiak akkor egyben ki....hm, rendszerező természetűek. Próbálom sorra venni a dolgaimat de nincs is olyan, hogy sor, mert annak vége lenne, és egyszer sorra kerülne minden. Szóval párhuzam van, rendszertelen dolgokkal. De mégis mind rendben jön egymás után, legalábbis, egy dolog bent van és ha végeztem vele csak utána kerül elő egy újabb.
Ez is az átverés része (kissé pesszimista a hangulatom (Tiesto, vokda-narancs, fogászat), átverés, mert érettségi előtt azt hiszed, hogy utána megkönnyebbülsz, diploma után azt hiszed, hogy önfeledten ünnepelsz. Eljutsz oda, hogy azért akarsz nyelvvizsgát, mert te akarod, mert nem kell feltétlenül, mert egy húszasért, már vehetnék egy klassz cipőt is, de talán mégis bizonyítanád vele magadnak, hogy tudsz egy nyelvet, valamennyire, bár én sokaknak engedélyhez kötném a nyolccenti viselését is...Elhiszed, hogy utána jó lesz de nem. Sosem elég, és mindig van valami új ami kell.
Na mindegy ezt a sztorit már párszor átrágtuk, úgyis tudod miről beszélek. De megrendített hogy az amit magamért akartam sem elégített ki. Szívás.
És még valami, szerdai viselkedés vagy legyen bármi az oka, hogy bármit csinálnék az első gondolatom az, hogy ehhez mit szólnának a szüleim? Nem furcsa? amikor megbékélek a következményekkel, talán mégsem vállalom be, mert ők azt gondolnák hogy... és utána körbenézek neten, hogy bizonyítsam a magam igazát( ez itt most egy tanfolyamról szól) és látom mindenki azt mondja, hogy ez lehúzás mert csak a pénzedet akarja mindenki. Naná.
Én is. Lenne olyan tudásom ami eladható, áruba bocsátanám.
VéNa szünet
Építesz valamit, eladod, újat építesz. Mert létrehozni szeretek, nem megtartani.
Sokat gondolkodtam, mikor jobb az embernek, ha ismerte a dédszüleit a nagyokat az igaziakat vagy nem. Nehéz mindkét helyzet. Mert így, bizony ott az aranyketrec, és minél, idősebb vagyok annál jobban oszlik a köd. A másik helyzet, ha fogalmad sincs honnan származol, mi számít...
Nem hiszem, hogy jobb, nem próbálnám ki, mégis szabadabbnak tűnik. Talán ha valaki beépített 25 év tapasztalattal, nonkonformista és elfogadó természettel születne, és egy-perces korától kezdve tudatosan képviselhetné önmagát, még ha csak a saját maga számára is.
Tulajdonképpen óriási káosz. De sosem volt kisebb.
De tudod mi vigasztal, hogy bármennyire utálok néha társaságban lenni mégis az emberközi kapcsolatok azok amik összetartanak egy ép eszet ekkora katyvaszban.
Mint te meg én régen a partikban. Az nem volt óriás káosz? Ordító zene, meg ordító részeg emberek, elveszel-megkerülsz, hozol vkit, elvisz vki... Mégis jól érzed magad. Mert ilyen helyre mész valakivel, aki ott van és a végén úgyis ketten maradtok, az univerzum közepén.
Tudod mit olvastam nemrég? Hogy a pénz csak illúzió. Nem is létezik. Képzeld el, hogy vannak szegények és gazdagok. Képzeld el, hogy van egy kocsis, egy szamár, amelyik húzza a kocsit, meg egy répa, amit a kocsis a szamár elé lógat hogy húzza. Ha a répa a pénz, az nincs is. Mégis vannak gazdagok meg szegények, kocsisok meg szamarak :)
De szerintem nem szabadna a káoszt felosztani. Léteznek persze (mert megteremtjük), de leginkább átmenetek vannak, mert lehetsz ez is és az is, és változtathatsz is rajta.
Amit igazán el akarok mondani, hogy ezt az agyszüleményt ha elolvastad, töröld ki csak a következő két sort hagyd meg, mert szerdai gyerek vagyok, és érzékeny és félek is, gyakran és sokat feleselegesen. De nehéz jól gondolkodni, és ezt más is olvashatja. Szóval tedd amit jónak látsz, de ami bizonyítja, hogy káosz vesz körül, és benne élek, és mindenki más is: itt a pékség fölött füldugóra szorulok, de otthon a csönd mélyén, ahol zúg tőle a fülem, olyan hangtalan a vidék, úgy alszom mint a tej és egy buliban, ahol halláskárosodással fenyegető zene van, és ordítva kell beszélni szintén teljes nyugalomba süppedve képes vagyok pihenni, nekem csak azt bizonyítja, hogy káosz van és fölösleges irányítani. A füldugóval sokszor semmire nem megyek.
Lehet ma este Tiestora alszom el nyitott ablaknál.
ui.: Bár fogalmam sincs mit kéne tennem, mégsem kételkedem, mert bár vezethetek éjszaka, és nem látok túl az autó fényszóróin, mégis tudom hogy haza fogok érni:)
Tartsuk ehhez magunkat és beszéljük meg mikor megyünk valahová együtt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése